Kassai TDK-túra

2017. június 2-án egynapos buszos kirándulást tettünk Kassára a korábban vagy jelenleg TDK-zó és a TDK iránt érdeklődő hallgatókkal. 30 fős csapatunk a helyi építészek vendéglátásának köszönhetően kiadós merülést tehetett a város történeti és kortárs építészetében. Kassa 2013-ban nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, amelyhez kapcsolódóan több korábban elhagyott épület kapott friss mai funkciót, szerkezeti kialakítást és formát. Kirándulásunk során bejártuk a Kasárne Kulturpark-ot, ahol az egykori katonai épületekben ma kulturális közösségi tereket alakítottak ki. Itt Boženyik Gábor, a helyreállítási projekt egyik építésze kalauzolt minket. A történeti központban a Szent Erzsébet székesegyházat néztük meg, amit Krcho János kassai műemléki építész vezetése tett különlegessé. A híres Miklós-börtön középkori eredetű épületében a városi múzeum gazdag gyűjteményét ismertük meg, majd pedig egy éppen folyamatban lévő műemléki helyreállítást, egy gótikus részletekkel büszkélkedő lakóház felújítását tanulmányoztuk. Megtudtuk, milyenek voltak régen a céhládák, a fejezőkardok és a kályhacsempék, de még azt is, igaz-e a legenda a Koldus-ház nevének eredetéről és ki is volt valójában Miklós, a hóhér, aki a róla elnevezett házban lakott. Kiadós programunk végén ismét a kortárs építészet élvezetének hódolva a Výmenník Važecká nevű egykori trafóházból kialakított fiatalos inkubátorházat láthattuk a projekt építészével, Michael Burakkal.

SZENT ERZSÉBET SZÉKESEGYHÁZ ÉS A SZENT MIHÁLY KÁPOLNA
A Szent Erzsébet székesegyház a Kárpát-medence egyik legragyogóbb gótikus temploma. A 13. században már templom állt a helyén, amely azonban 1378-ban leégett. A több szakaszban épített új, eredetileg öthajósnak tervezett, ám kereszthajós alaprajzúvá módosított székesegyház 1520-ra lett készen, azonban 1556-ban ismét tűz ütött ki a városban. Kijavították, északi tornya 1775-ban lett készen (a déli tornyot sosem fejezték be). A 19. században földrengés pusztított Kassán, a templomot ezután kétszer is javították. Végül 1877 és 1896 között Steindl Imre irányításával a kor purista szemléletének megfelelően gótikus stílusban építették át. Mind tömege, mind részletei a magyarországi gótika egyik legnagyszerűbb épületévé emelik. Szárnyas főoltára a 15. században készült. Az északi hajó alatt a Steindl-féle átalakítások során alakították ki a kriptát, amelyben 1906-ban elhelyezték II. Rákóczi Ferenc, anyja, Zrínyi Ilona és a fejedelem idősebbik fia, Rákóczi József, valamint Esterházy Antal gróf, Sibrik Miklós ezereskapitány, Bercsényi Miklós gróf és felesége, Csáky Krisztina grófnő földi maradványait.
A Szent Mihály kápolna (egykori temetőkápolna) alsó része, a mai altemplom a 13. század végén épült, míg felső része 1360-1380 között. A 15. század végén, a kassai születésű Szahtmáry György kezdeményezésére északi oldalához egy újabb hajót, míg délnyugati részéhez egy oldalkápolnát építettek. A 19. században többször renovált épület mai formáját a Schulek Frigyes budapesti műépítész által irányított, 1902-1904-ben történt újjáépítése során nyerte el. Az erről szóló, magyar nyelvű felirat a sekrestye bejárata fölött olvasható. A diadalívszerű homlokzat a nyeregtetős toronnyal építészettörténetileg szinte egyedülálló.

A FŐ UTCA MŰEMLÉKEI
A Felső-Magyarország egyik legfontosabb és leggazdagabb szabad királyi városának számító Kassa fő utcája, tulajdonképpen inkább fő tere az észak-déli irányú Fő utca. Ennek a „szilvamag” alakú térnek a közepén áll a székesegyház. A város legfontosabb középületei, több temploma, ill. leggazdagabb polgárainak és a városban lakó nemeseinek házai szintén a téren álltak, közülük szinte mindegyik őriz középkori épületrészleteket.

ORBÁN VAGY VÖRÖS TORONY HARANGTORONY
A háromemeletes, 45 méter magas harangtornyot valószínűleg az 1340-1370-es években emelték. 1556-ban tűzvészben leégett. Az egykori vakolatának színe után Vörös-toronynak nevezett épületet 1628-ban, reneszánsz stílusban felújították kialakítva annak lényegében mai formáját. A 18-19. században kis üzletekkel építették körül, melyeket végül lebontottak.

KASSAI ÁLLAMI SZÍNHÁZ
Helyén a fő téren a 14. század óta a kassai városháza állott egészen addig, míg az erősen leromlott épületet 1756-ban le nem bontották. Helyén 1790-ben készült el a városi színház, ill. az ezzel összekapcsolt kaszinó és vigadó, valamint kávéház, Sztáray Antal tervei alapján. Ez az 1816-ig csak német nyelvű előadásoknak helyet adó színház 1884-ben egy tűzvészben erősen megsérült. Bár helyreállították, de biztonsági okokból 10 évvel később mégis lebontották. A mai színház eklektikus-neobarokk stílusban épült Lang Adolf tervei szerint 1897-1899 közöttt.

RÉGI VÁROSHÁZA
Kassa legrégebbi ismert, középkori eredetű városházája a tér közepén, a mai nemzeti színház helyén állt, de ez az újkorra olyannyira tönkrement, hogy 1756-ban le kellett bontani. A ma "régi városházának" nevezett épület a Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra zárt sorú beépítésben álló egy emeletes, reprezentatív, későbarokk palota. Több középkori telek egyesítésével kialakult területen épült 1780-ban Langer János kamarai építész tervei alapján. E házban szállt meg 1805 és 1806 fordulóján a Napóleon elleni küzdelem egyik kiemelkedő alakja, az orosz Kutuzov tábornok. A ház 1927-ig látta el a városháza funkcióját, azóta több közfunkciót is ellátott, így könyvtár is volt. Ma ismét a város használja, reprezentatív célokra.

LŐCSEI-HÁZ ÉS JEZSUITA-PREMONTREI TEMPLOM
A Lőcsei-ház Kassa legrégebbi polgári épülete, egyes elemei 14-15. századiak. Először Szathmáry György, majd később Thurzó Elek tulajdonában volt, aki 1542-ben Lőcse városának adományozta. Az elnevezése innen származik, itt szállásolták el a lőcsei kereskedőket. Kassa 1569-ben visszavásárolta a házat a lőcseiektől, és vendégfogadóvá alakították át. 1626-ban Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin itt tartotta az esküvőjét. Hátsó udvarában egykor sörfőzde működött. A házat 1908-10. között helyreállították. Ekkor készült - az épület gótikus jellegét hangsúlyozandó - a fő utcai homlokzat emeleti zárt erkélye. A Premontrei templomot a római Il Jesu mintájára 1671 és 1681 között építtette I. Lipót császár Báthory Zsófia adományából. Az épület később több felvidéki templom mintájául szolgált. A jellegzetes homlokzatú, két tornyú, késői reneszánsz-korabarokk stílusban épült templom vakolatlan épülete kváderkövekből épült. Nyugatról nyíló főbejárata fölött a Rákóczi-Báthory egyesített címer látható, kőből kifaragva. Az egyenes szentélyzáródású templom falfestményei illúziókeltően egy nagyobb tér érzetét keltik. A pompásan kialakított templombelső legértékesebb díszei közé tartozik az itt nyugvó I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem fából faragott halotti epitáfiuma. A templom kriptájában nyugszik még a fejedelem édesanyja, Báthory Zsófia is. Utóbbi fejedelemasszony nagylelkű adományára a templom főhomlokzatának timpanonjában latin nyelvű szöveg emlékezik, 1681-ből.

KOLDUS-HÁZ
A historizáló, eklektikus ház a 19-20. század fordulóján, 1898-ban épült fel. Az épület leglátványosabb díszei a nyílászárók kereteit, ill. az első emeleti erkély konzolait ékesítő, griffeket, oroszlánfejeket, bőségszarukat és egyéb alakokat formáló, plasztikus vakolatdíszek, valamint az emeleti ablaksor fölött, középen kialakított, íves, volutás párkánnyal lezárt képmező. Az ebben látható freskón szereplő, allegorikus alakok közül a jobb szélső Kassa címerével díszített pajzson nyugtatja kezét. Az épület legismertebb nevezetessége mégis a homlokzatot koronázó, igen díszes, tagolt timpanon csúcsán álló szobor. A meghajló és kalapját levevő koldus szobrához egy ismert városi legenda kapcsolódik, amely szerint a 19. század végén egy kassai koldusnak sikerült annyi pénzt összekéregetnie, hogy kortársai megdöbbenésére fel tudta építeni belőle ezt a házat. E szobor kicsinyített mását ma az évente megrendezett, kassai televíziós filmszemle díjaként is kiosztják.

ANDRÁSSY-PALOTA
A mai, utcafronton álló, kétemeletes, látványosan tagolt tetőzetű, plasztikus vakolatdíszektől roskadozó homlokzatú, városi palota helyén a középkorban három polgárház állott, melyeket a 18. században barokk stílusban átépítettek. Ezek 1810-1830 között egyenként az Andrássy-család tulajdonába kerültek. E házakat lebontatva építtette 1898-ban Andrássy Dénes gróf a ma is álló, neobarokk stílusú, historizáló palotát a Jakab és Répászky kassai építővállalattal. A sarokház hatalmas belvilágú földszinti tereiben a 20. század elejétől kávéház működött, melynek helyén ma óriási alapterületű cukrászdát találunk. A ház emeletein lakások kaptak helyet. A helyi hagyomány szerint e házban született volna 1823-ban gróf Andrássy Gyula miniszterelnök ill. osztrák-magyar közös külügyminiszter - ez egy ideig emléktábla is hirdette a ház kapuja fölött. Ezt 1945. után a csehszlovák hatalom eltávolíttatta. Véletlenül ezt éppen helyesen tették, mert valójában id. Andrássy Gyula az oláhpataki kastélyban született.

PUSKIN UTCAI ÚJ ORTODOX ZSINAGÓGA
A Felső-magyarországi zsidóság egyik központjának számító Kassára 1841-ig nem települhettek be zsidók. Ennek ellenére a 20. század közepére már bő 11 ezres közösségük élt itt, amely több nagy, ill. kisebb zsinagógát is fenntartott. A legősibb, Harangöntő utcai, régi ortodox zsinagóga a 20. század elejére már szűknek bizonyult. Ezért ennek közelében, a mai Puskin utcában új, nagy méretű zsinagógát épített a közösség. Az 1926-27-ben emelt épületet Boskó Zoltán Géza és Oelsläger (Őri) Lajos tervezte. A monumentális, szimmetrikus homlokzatú épület egyszerű tömegekből áll, melyet a valamennyi párkányzaton végigfutó, stilizált, lőréseket utánzó díszítő motívumok mégis mozgalmassá tesznek.

MIKLÓS-BÖRTÖN
Az Univerzitná (Egyetem) és Hrnčiarska (Fazekas) utcák találkozásánál kialakult teresedést 2009. óta nevezik újból Kálvin térnek, amely az itt lévő református templomra utaló régi történelmi topográfiai név. A fő utcától K-re, a fő térrel párhuzamos Fazekas utca és az Egyetem utca sarkán, a Hóhér-bástya közelében álló Miklós-börtön egy emeletes épülete a 15. század első felében készült, eredetileg két gótikus polgárházként. A régészeti kutatások egy korai fazekasműhely itteni jelenlétét igazolták. Az egyik legépebben fennmaradt, középkori épületnek számító Miklós-börtönt ténylegesen a 17. századtól 1909-ig használták városi börtönként. Nevét a hagyomány szerint II. Rákóczi Ferenc egy állítólagos, különösen kegyetlen, Miklós nevű hóhérjáról kapta. Az épület emeletén a város alkalmazásában álló hóhér lakrésze volt. 1909-től a Felső-Magyarországi Múzeum működött itt, kiállításon bemutatva a város történetét. A házat a 2. világháború idején, Kassa „visszatértekor”, 1940-42-ben alaposan felújították. 2009-ben az ún. "Norvég alap" támogatásával a Kelet-Szlovákiai Múzeum átfogó, kutatással egybekötött rekonstrukciót végzett az épületben ill. környékén, a Hóhér-bástyán.

KASSA EURÓPA KULTURÁLIS FŐVÁROSA 2013
KASÁRNE KULTURPARK, KUNSTHALLE, VÝMENNÍK VAŽECKÁ épületek revitalizációja.
logoegybe.jpg

2017. 06. 16.

Cimkék:

Hírcsoport: