„AZ A LEGNAGYOBB ÖRÖM, HA EGY TEHETSÉGES FIATAL KITELJESEDIK A TUDOMÁNYOS PÁLYÁN”

Domokos Gábor
A Gábor Dénes-díj 2019. évi ünnepélyes átadóján (balról jobbra): Bendzsel Miklós, a Novofer Alapítvány kuratóriumi elnöke, Domokos Gábor, a BME ÉPK egyetemi tanára és Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke

A műszaki tudományok legrangosabb hazai díját vette át az ÉPK professzora, akivel az oktatás lehetőségeiről, az új kutatási irányokról és a hallgatók karrierútjáról is beszélgettünk.

„Nagy megtiszteltetés és egy pozitív visszajelzés számomra ez a kitüntetés, egyúttal elismerése annak a hatalmas, közös munkának, amely az alapkutatásból kiindulva az alkalmazott kutatásban fejlődhetett, majd innovációvá érett.” – mondta a bme.hu-nak Domokos Gábor akadémikus, a BME Építészmérnöki Kar (ÉPK) Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék (ÉPK) egyetemi tanára, miután a természettudományos és mérnöki problémák matematikai modellezésen alapuló sikeres megoldásáért, különösen az élettelen természetben zajló földi, bolygófelszíni és asztrofizikai ütközési folyamatok és alakfejlődési jelenségek új felismeréseket eredményező magyarázatáért, gyógyszeripari és egyéb sikeres alkalmazások inspirálásáért, az MTA-BME Morfodinamikai Kutatócsoport létrehozásáért, valamint a kutatói utánpótlás-nevelésben szerzett érdemeiért Gábor Dénes-díjban részesült.

„A tudományos munka említett fázisainak elválaszthatatlanságát a Műegyetem garantálja, ahogy az intézmény sajátossága az egyedi összetételű, nagy tudású szakembereket tömörítő kutatócsoportok támogatása is. Utóbbiak nélkül aligha dolgozhatnánk eredményesen és világszínvonalon” – mutatott rá a professzor. – „Nincs Magyarországon még egy olyan felsőoktatási intézmény, ahol az általunk művelt tudományterületeken (matematika, mechanika, statisztikus fizika, geológia) egyszerre adott a magas színvonalú tudományos közeg, számítógépes infrastruktúra, karok közötti együttműködési lehetőség, laborháttér, valamint ipari és akadémiai kapcsolati háló. Mindezt kiaknázza a pár éve alapított MTA-BME Morfodinamikai Kutatócsoport, amelyben a különböző szakterületek kiváló képviselői dolgoznak együtt eredményesen: építészmérnök, geológus, építőmérnök, gépészmérnök, informatikus, elméleti fizikus és matematikus. A vegyes összetétel nagy előnyt jelenthet: előfordul, hogy egyes felmerülő kérdésekre, a mi interdiszciplináris csapatunk adja a világon a leggyorsabban a helyes választ” – tette hozzá a csoportvezető, aki szerint – többek között- emiatt is vonzza a BME a tekintélyes nemzetközi tudósokat például az Alkalmazott Matematikai Nap keretében előadások tartására. Vendég volt már Sir Michael Berry fizikus, a kvantummechanikai Berry-fázis névadója, Uriel Frisch, a Francia Nemzeti Kutatási Alap professzor emeritusa, a turbulens áramlások kutatásának illusztris alakja, vagy éppen Alain Goriely, a nemlineáris dinamikai rendszerek elméletének szakembere. „A meghívott kiválóságok nemcsak eljönnek és részt vesznek a rendezvényünkön, hanem érdeklődnek munkánk iránt és beszélgetve velünk megosztják véleményüket, tanácsaikat, javaslataikat. Ezekből a találkozókból rengeteg erőt és ösztönzést merít a csapatunk” – hangsúlyozta a kitüntetett, akinek mindig fontos volt, hogy a fiatalok élőben lássák és hallják az említett kiválóságokat, ezzel is még több motivációhoz jutva.

„Már gimnazistaként minden pénzemet matematikakönyvekre költöttem. Jól ment ez a tantárgy, ahogyan a rajz egyaránt. Kerestem, miképpen lehetne a továbbtanuláskor mindkettőből felvételizni és akkor találtam az építészmérnöki szakra, majd a Műegyetemre, amely már akkor is a legjobb műszaki képzést biztosította, így oda jelentkeztem és később sem bántam meg ezt a döntést.” – idézte fel a ma már több mint 30 éve az alma materében oktató és kutató professzor, hozzáfűzve: az Építészmérnöki Kar unikális abban, hogy a humán és a reál érdeklődést egyszerre és kiegyensúlyozottan kiszolgálja, miközben a kreativitásra nevel. – „Bár megszereztem a diplomát, de közben rájöttem: nem a hagyományos építészeti tervezésben, hanem annak egy különleges szeletében, a térgeometriai konstrukciókban és a mechanikai egyensúly leírásában tudok kiteljesedni, ezért is foglalkozom ma alkalmazott matematikával, valamint geofizikai, planetológiai és biológiai problémák megoldásával, sokszor segítségül hívva az ÉPK-n elsajátított vizualitással, térlátással összefüggő tudást”.

Domokos Gábor életpályája

Végzettsége, tudományos fokozatai:

1986 – okl. építészmérnök, BME
1989 – műszaki tudomány kandidátusa, MTA
1990 – egyetemi doktor, BME Építészmérnöki Kar
1995 – PhD, habilitáció, BME Építészmérnöki Kar
1998 – MTA doktora

Munkahelyei:

1989-1990 – tanársegéd, 1991-1993 adjunktus, 1994-1996 docens, 1996- egyetemi tanár, 2002-2008 tanszékvezető, BME Építészmérnöki Kar Szilárdságtani Tanszék
1995-1998 – tudományos dékánhelyettes
2001- a Csonka Pál Doktori Iskola vezetője

Szakmai elismerések:

1998- Cornell Egyetem Gépész- és Repülőmérnöki Kar c. egyetemi tanára
2010- MTA rendes tagja
2008-2009 – Trinity College (Cambridge) vendégprofesszora
2007 – Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (Várkonyi Péterrel közösen) a Gömböc feltalálásáért
2019 – Gábor Dénes-díj

Oktatási terület: statika, szilárdságtan, alkalmazott matematika

Kutatási területei:

A statikai egyensúly geometriai feltételei, alakfejlődési feladatok, rugalmas szerkezetek nagy elmozdulásai, egyensúlyi utak globális vizsgálata és strukturális stabilitása,, térbeli és időbeli kaotikus jelenségek különös tekintettel a rugalmas szerkezetek kaotikus állapotaira, kaotikus mozgások digitális modellezése, folytonos és diszkrét modellek kapcsolata, konvex testek morfológiája, térkitöltő mozaikok geometriája

Domokos Gábor kutatásai során matematikai modelleket alkalmazott széles körben, biológiai, paleontológiai, populáció-dinamikai, geofizikai, mechanikai és planetológiai feladatok megoldásában. Várkonyi Péterrel, az ÉPK Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék egyetemi docensével közös eredménye a Gömböc nevű test, amellyel Vlagyimir Igorevics Arnold neves orosz matematikus egyik sejtésére adtak konstruktív bizonyítást. Magyar és amerikai kutatókkal kifejlesztett, a Gömböcre épülő modellje segített leírni a kopás okozta alakfejlődési folyamatokat. Erre a modellre támaszkodott az a NASA-val közös kutatás, amelyben a Mars kavicsainak formájából következtettek a bolygó ősi folyóinak létezésére. Ugyanezen modell adott egy természetes magyarázatot az elsőként észlelt intergalaktikus aszteroida, a kiváló kutatók által is űrhajónak vélt 'Oumuamua sajátos formájára. A Gömböc formája azonban nemcsak természettudományos kutatást, hanem neves művészeket és kiemelkedő mérnöki, valamint gyógyszeripari innovációkat is inspirált szerte a világon.

„Azért választottam ezt a pályát, mert érdekes emberekkel, kiemelkedő gondolkodókkal akartam találkozni, és ebben a tekintetben szerencsésnek mondhatom magamat: Vlagyimir Igorevics Arnold orosz matematikussal kétszer is beszélgethettem, Gary Gibbons elméleti fizikussal (Stephen Hawking közvetlen munkatársával) és Philip Holmes professzorral, az alkalmazott matematika kiválóságával pedig együtt dolgozhattam. A velük folytatott beszélgetések mindegyike meghatározó élmény, melyet számomra sem könyv, sem cikkek elolvasása nem tud pótolni” – jegyezte meg a szakember.

Domokos Gábor továbbra is folytat kutatásokat: jelenleg a törések geometriájával foglalkozik. Szerzőtársával, Lángi Zsolttal, a Természettudományi Kar (TTK) Matematika Intézet Geometria Tanszékének egyetemi docensével fogalmaztak meg a mozaikok térkitöltéséhez kapcsolódó sejtést. „Ez egy új irány a konvex geometriában és a geomorfológiában: azt szeretnénk megtudni, hogy ha például széttöredezik egy szikla, akkor a szétesett, első ránézésre szabálytalan formák geometriája megfelelően átlagolt értelemben mutat-e szabályosságot? Ezen töredezett formák megértéséből indul az alakfejlődés meghatározása” – ecsetelte a szakember, megjegyezve: „nem csak az alakfejlődés kezdetével, hanem annak végállapotaival is foglalkozunk. Utóbbiakkal kapcsolatban azt szeretnénk megérteni, hogy miért van olyan kevés úgynevezett monostatikus (tehát egyetlen stabil vagy egyetlen instabil egyensúlyi helyzettel rendelkező) test a természetben”.

A kitüntetett akadémikusnak a kutatás mellett az oktatás a szenvedélye: „szeretek tanítani a Műegyetemen, sok tehetséges hallgatónk van, akikkel öröm együtt dolgozni. Arra törekszem, hogy az ifjúság a diploma után szerezzen nemzetközi tapasztalatot, tanuljon, dolgozzon kint, majd lehetőleg jöjjön haza és adja át a külföldön szerzett tudást, szemléletet”. Azt vallja, „mindenkinek joga van eldönteni, hol éljen, de ha egy diák már 18 évesen elmegy külföldre, gyakran elveszhet az érdemi választás lehetősége, hiszen, mire befejezi az egyetemet, minden egy másik országhoz köti majd – a szakmai és szociális kapcsolatok, a későbbi munkahely – és vélhetően nem jön vissza”. Ezért Domokos Gábor szerint mindennél fontosabb a hallgatók szakmai lehetőségekhez segítése itthon. „Nincs annál nagyobb öröm számomra, mint látni, hogy egy fiatal kiválóság a tudományos pályát választja, abban megállja a helyét és kiteljesedik. Akiben megvan a tehetség, de nem él vele, nem lesz boldog ember” – fogalmazott a professzor.

Forrás: https://www.bme.hu/hirek/20200224/Az_a_legnagyobb_orom_ha_egy_tehetseges...
Fotó: Philip János

A Gábor Dénes-díjat 1989-ben hozta létre a Novofer Alapítvány a műszaki-szellemi alkotások, a mérnöki munka, a technológiai fejlesztés terén nyújtott kiemelkedő teljesítmények elismerésére. A 2019-ben 31. alkalommal átadott kitüntetést eddig 229-en kapták meg az IT-távközlés, a gépipar, az energetika, a vegyészet és a gyógyszeripar, a mezőgazdaság és a biotechnológia, valamint az üzleti menedzsment és az oktatás területén elért eredményeikért. Gábor Dénes-díjjal tüntették ki Domokos Gáboron kívül Czigány Tibor akadémikust, a BME Gépészmérnöki Kar (GPK) Polimertechnika Tanszék egyetemi tanárát, Széchenyi-díjas gépészmérnököt.

In memoriam Gábor Dénes-díjat kapott Gyulai József akadémikus, a BME professzor emeritusa, Prima- és Széchenyi-díjas fizikus, aki a hazai műszaki fizika világszerte ismert, meghatározó alakja, a hazai anyagtudományi oktatás élharcosa.

A Gábor Dénes Tudományos Diákköri Ösztöndíjat Rendes Szilveszter, a BME Építőmérnöki Kar (ÉMK) hallgatója nyerte el.

2020. 02. 24.

Hírcsoport: