Az Építőművészeti Doktori Iskola felvételi hirdetménye 2015/16-ra

A BME Építőművészeti Doktori Iskola a 3 éves doktori képzés első két évében működő, a tervezés-kutatás szoros kapcsolatán alapuló tematikus programot hirdet. A 2015/16 tematikus tanév témája: „Építészet és oktatás”.

 

Építészet és oktatás kapcsolatának vizsgálata talán sosem volt időszerűbb, mint manapság. Miképp reagáljunk az építészeti praxisban és annak környezetében lezajlott és most is tartó gyors és alapvető változásokra? Milyen nemzetközi, de főképp regionális jó minták tapasztalatait célszerű beépítenünk a graduális és posztgraduális képzéseinkbe? Milyen újszerű téri következményei lehetnek a korszerű oktatási metódusoknak és fordítva, képes lehet-e az építészeti tér befolyásolni az oktatás eredményességét?

 

A BME Építőművészeti Doktori Iskola várja mindazon érdeklődők jelentkezését, akik örömmel kapcsolódnának be a fenti téma kutatásába. Valamennyi jelentkezőnek egy adott tanszékhez kötődő témavezetőt kell választania, aki a 3 éves képzés során irányítja a doktorandusz munkáját. Míg az első két évben ún. tematikus évek keretében folyik majd a munka (az első két évben az egyéni kutatás mindig az adott tematikus év altémájához kötődik), addig a 3. év az egyéni kutatás és az értekezés kidolgozásának éve, célszerűen a tematikus évek alatt formálódó kutatási érdeklődés folytatásaként. A soron következő tematikus évre az Építőművészeti Doktori Iskola négy lehetséges altémát hirdet meg, melyek kidolgozása kiscsoportos közös munkában valósul meg, kiegészülve a másodéves doktoranduszokkal, tanszéki konzulensek irányítása mellett. E témák jelenleg tájékoztató jellegűek, az egyes kutatócsoportok megalakulására az őszi félév kezdetén kerül sor.

A doktori képzésre való felvétel általános feltételei a BME Doktori és Habilitációs Szabályzat (8. fejezet, 13. §(2)) szerint:

a) sikeres záróvizsgával befejezett egyetemi tanulmányokat tanúsító, legalább jó minősítésű, 2014. szeptember 1. előtt megszerzett egyetemi oklevél (az oklevél minősítését a megszerzéstől számított 2 évig kell figyelembe venni)

b) a választott téma kutatásához szükséges egy idegen nyelvnek legalább B2 szintű komplex államilag elismert nyelvvizsga, illetve azzal egyenértékű bizonyítvánnyal igazolt ismerete

c) a szakmai terület átfogó ismerete

d) kezdeti igazolt tudományos/szakmai eredmény (pl. TDK dolgozat, publikáció,   építészeti tervpályázati munka, konferenciákon, tanulmányutakon való részvétel)

A Doktori Iskola 2015. június 1-én délelőtt 10 órakor konzultációt tart a felvételizőknek az esetlegesen felmerülő kérdésekkel kapcsolatosan a BME K277-es termében. Felvételre jelentkezni az Építészmérnöki Kar Középülettervezési Tanszék titkárságára (egyben a Doktori Iskola titkárságára, Karner Anikó részére) beadott anyaggal lehet 2015. június 19-én pénteken 12 óráig.

A jelentkezéshez beadandó:

- kitöltött jelentkezési lap (letölthető a www.dla.bme.hu honlapról, a „felvétel“ menüpont alól) a mellékleteivel (másolatok, igazolások) együtt összefűzve;

- rövid szakmai önéletrajz és az eddigi szakmai tevékenység dokumentumainak másolatai portfolió formájában, összefűzve, és pdf-formátumban digitálisan is;

- a szakmai munkásságot bemutató portfólió kivonataként készülő egy darab A1-es méretű, álló formátumú, kasírozott portfólió-tabló;

- a tematikus év általános mottójával kapcsolatos első gondolatok, vélemények megfogalmazása (1 db A4 formátumú terjedelemben), a lenti e-mail címekre digitálisan is.

- 8500.- Ft eljárási díj befizetésének igazolása (a 10032000-01425279 bankszámlaszámra való előzetes átutalás bizonylatának másolata, a közlemény rovatba írják bele a jelentkező nevét és azt is, hogy „Építőművészeti DI - 45389-114“);

A jelentkezéshez beadandókat digitálisan a következő e-maíl címre kérjük elküldeni: marton@dmbmuterem.hu; szabo.l@kozep.bme.hu

 

A nyilvános felvételi eljárás és kiállítás 2015. június 29-én hétfőn, 9 órakor lesz a K210 teremben.

A felvételre jelentkezőkkel a Doktori Iskola Tanácsa által felkért Felvételi Bizottság felvételi beszélgetést folytat, meggyőződik a jelölt átfogó szakmai ismereteiről, illetve egyéni kutatási témájával kapcsolatos elképzeléseiről és eddigi szakmai tevékenységéről. A felvételi beszélgetésen a jelentkezőnek max. 10 percben kell ismertetnie a munkásságát, motivációit és a tematikus mottóval kapcsolatos véleményét, gondolatait.

Az Építőművészeti Doktori Iskola felhívja a képzés iránt érdeklődők figyelmét, hogy június 15-én 9.00-tól kerül sor a 2014/15-ös tematikus évet lezáró prezentációra, amely alkalom minden érdeklődő számára nyitott (további információ idejében a www.dla.bme.hu honlapon)!

A beadott anyagok előzetes pontozása és a beszélgetés alapján a Felvételi Bizottság javaslatot tesz az Építészmérnöki Kar Dékánjának a felvételre. A felvételi eljárás eredményéről a jelentkezőket email-en és/vagy postai úton értesítjük.

2015. május 11.

Cságoly Ferenc,
az Építőművészeti Doktori Iskola vezetője

 

További információ a Doktori Iskola titkárságán (Középülettervezési Tanszék titkársága, Karner Anikó) kapható, illetve a DLA iskola (www.dla.bme.hu) és az Országos Doktori Tanács honlapján olvasható, valamint érdeklődni lehet a Doktori Iskola titkárainál is (Szabó Levente: szabo.l@kozep.bme.hu és Nagy Márton: marton@dmbmuterem.hu).

 

Educatio extra muros

Az Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszék témajavaslata

Konzulensek: Dobai János DLA, Nagy Iván DLA, Bartók István DLA, Vasáros Zsolt DLA

Az építészoktatás egyéb fontos tényezői mellett szükség van a folyamatos megújulásra, s ehhez nyilvánvalóan nem hagyható figyelmen kívül a hallgatók gondolkodásmódjának és motiváltságának vizsgálata sem. Létezik-e építészi gondolkodásmód, egyfajta velünk született kreatív elme? Tetten érhető-e mindez már az oktatás kezdetén, illetve mikor és hogyan hozható felszínre? Miként aktivizálható a leghatékonyabban és mi ennek a helyes módszere? Mit tehetünk ennek kibontakoztatására? Meg tudjuk-e határozni azokat az új típusú kereteket, lehetőségeket, amelyek a készségekre alapozva, megfelelő tananyag társításával korszerűbb, színvonalasabb és versenyképesebb tudást hoznak létre?

Új típusú kutatásaink alapját mindig terepmunka képezi, amely alkalmas a valóság egy bizonyos szegmensének feltárására, modellértékű feladatot és egyetemi szintű gondolkodásmódot igényel - hallgatótól és oktatótól egyaránt. Az egyetem falain kívül végzett moderált felmérések, a terepi megfigyeléseken alapuló vizsgálatok, az abból kinövő építészeti feladatok sikeresek, a „környezetváltozás“, egyáltalán a valós körülményekkel történő konfrontáció eredményt hoz. A tematikus év kutatási témáját széleskörű szakirodalmi apparátus alapján a saját és nemzetközi jó példák elemzése, a terepmunkán alapuló kreatív oktatás vizsgálata jelenti, amely új típusú tantárgyakat, a régiek megújulását, illetve új oktatási interakciókat eredményezhet.

 

Az oktatás terei

A Középülettervezési Tanszék témajavaslata

Konzulensek: Fejérdy Péter DLA, Major György DLA, Sugár Péter DLA

Az ipari társadalmakat felváltó tudásalapú és információs társadalom új kihívásokat jelent az oktatás számára. Átfogó iskolareformok indultak, elterjedt az élet minden területére és időszakára kiterjedő tanulás (Life Long Learning) jelensége. A hagyományos frontális tudásátadást, normakövetést, a személyiségek homogenizálását fel kell hogy váltsa az ismeretek mozgósításán, az interaktivitáson, a kezdeményezőkészségen és együttműködésen alapuló oktatás. Újfajta terek, térszervezési elvek jelennek meg, amiknek a létrehozásához újfajta tervezési módszerek szükségesek. A kutatás témája az oktatás tereinek evolúciója, beleértve az építész képzését is, nemzetközi és hazai példák tükrében.

Az alábbi kutatási és alkotási témák alternatív lehetőségek a doktori képzésben résztvevőknek csoportos és egyéni munka számára. A csoport hallgatói az építészeti oktatásra vonatkozó javaslataikat egy konkrét tervezési tárgy oktatása során kísérletezik ki. A Tanszéki Terv III. c. tárgyban a kutatásaikkal és alkotásukkal összefüggő tervezési gyakorlatot folytatnak. A féléves tárgy oktatása csoportmunkában folyik. Ennek során a hallgatók megtapasztalják az együtt gondolkodásból és együtt dolgozásból származó előnyöket. A doktoranduszok témavezetőikkel konkrét helyszínek elemzésével és javaslatokkal szembesítik a nemzetközi trendeket a hazai gyakorlattal.

 

A művészi képzelőrerő fejlesztlse az oktatásban és annak tereiben

A Lakóépülettervezési Tanszék témajavaslata

Konzulensek: Makrai Sándor DLA, Nagy Márton DLA, Perényi Tamás DLA

A műegyetemi építészképzés általában tudásalapú, kevéssé a képességek fejlesztésén van a hangsúly. A bolognai folyamat hatására, nyitottabb lett oktatásunk, de szemlélete nem változott. A magyar építészek nem törtek be a világ élvonalába. Ezen változtatni lehetne, ha művészképzés oldalát erősítenénk az építészet oktatásában. Ha az alkotóképesség fejlesztésére több lehetőség nyílna, akkor műveltebb, a művészetekre érzékenyebb, az alkotási folyamatok mind több aspektusát ismerő, a vizuális kultúrát értő és befogadó, ezekből merítő dizájner-építészek hagyhatnák el iskolánkat. A fentiek okán szükséges kutatni a tervezési képesség fejlesztésének lehetőségeit.

Több lehetőség áll az éves tematikus projektek kidolgozása előtt: egy kreativitást fejlesztő oktatási tárgy tantervének kidolgozása, (annak módszertanát és az órák tematikáját is beleértve), film vagy „képes-könyv” készítése a művészi képzelőerő témakörében, a BME K épületének építész-tervezési tanszékeinek átalakítása és bővítése a „lélek felszabadító” építész műhelyek létrehozása céljából, a hagyományos tanszékek, tantermek helyett vagy dokumentáció készítése (írás, tanulmány, performance, riport, stb.), mely elősegíti az eredeti gondolatok megszületését és a lehetőséget kínál egy magasabb színvonalú építészeti oktatás eléréséhez.

 

Városmodell

Az Urbanisztika Tanszék témajavaslata

Konzulensek: Alföldi György DLA, Pálfy Sándor DLA, Szabó Árpád DLA

A várost és az építészeti alkotásokat, épületegyütteseket a létrejöttük és az időhöz való viszonyuk különbözteti meg. A városok története a társadalmi-gazdasági-természeti erők hatására létrejövő állandó változásról szól. A múlt tapasztalatai alapján egy-egy lépés megtervezése helyett a folyamatos változás követése, megragadása és eszközeinek a számba vétele a cél. Ehhez használja a tanszék új innovatív eszközként a városmodellt, az építészetoktatás keretei között.

A modellek a különféle - társadalmi-gazdasági-környezeti - tényezők egymással való kölcsönhatásainak, a változások okának megértését segítik. A városi rendszerek nyitottsága, a folyamatokra ható szinte megszámlálhatatlan tényező kölcsönhatásának a modellezése még a legkorszerűbb számítógéppel sem lehetséges matematikai eszközeink és a rendelkezésünkre álló hardverek korlátossága miatt.A “városmodell”-t tágan értelmezve, kezdve a fa Budapest makett-től egészen az absztrakt leíró - közgazdasági, szociológiai, és komplex - modellekig használjuk fel az építész képzésben a városok sajátosságainak az oktatásában.

A tanszéki profilunknak megfelelően a „városmodell”, mint eszköz segítségével a város-tervezéshez szükséges kompetenciákkal kívánunk foglalkozni. A tematikus kutatási feladat olyan városmodell kialakítása amely Budapest egy területének változásait jeleníti meg a hatások és a városalkotó elemek alapján.

2015. 05. 11.